Oklevéllel köszöntöttük szerzőinket a Magyar Grafika jubileumán

A Magyar Grafika hét évtizedes történetében mindig meghatározó szerepet játszottak a szakma elismert képviselői, akik tudásukat, tapasztalataikat és kutatási eredményeiket megosztották olvasóinkkal. A jubileum jó alkalmat teremtett arra, hogy elismerjük ezt a sokszor évtizedeken át tartó együttműködést, és személyesen is köszönetet mondjunk szerzőinknek.

A Magyar Grafika színvonalának alakításában természetesen jóval több szerző vállal részt, sokuk hosszú ideje rendszeresen publikál. Ezúttal öt olyan szerzőt emeltünk ki, akik az elmúlt tíz évben a legtöbb írással járultak hozzá a Magyar Grafika szakmai tartalmához. Munkájuk jól példázza azt a sokszínű szerzői közösséget, amelyre a lap szakmai hitelessége és értéke épül.

Békésy Pál az elmúlt évtized egyik legtermékenyebb szakmai szerzője volt: több mint harminc írásával járult hozzá a Magyar Grafika tartalmához. Cikkeinek középpontjában elsősorban a színmenedzsment, a színmérés és a nyomtatási minőség áll – a proofkészítéstől, a delta E és a gamut kérdésein át a nyomáskontrasztig, a spektrofotometriáig és a gyakorlati színkezelésig. Külön értéke írásainak, hogy a sokszor összetett kolorisztikai és mérési kérdéseket a gyakorló nyomdász számára is érthetően, példákkal és gyakran játékos címadással teszi kézzelfoghatóvá. Az archív összesítés szerint az elmúlt tíz év egyik legtöbbet publikáló szakmai szerzője.

Novotny Erzsébet írásaiban különleges módon találkozik a nyomdászattörténet, a tudományos kutatás és a kortárs nemzetközi szakmai élet. A Stephaneum Nyomda történetétől és a Kner-örökségtől a hiperinfláció nyomtatott emlékein át számos történeti témát dolgozott fel, miközben rendszeresen tudósított az iarigai, IC, TAGA, InPEQ és Intergraf szakmai konferenciáiról is. Foglalkozott többek között a Pantone Matching System történetével és az ofszetnyomatok vizsgálatával is, így munkássága folyamatos kapcsolatot teremtett a szakma múltja, tudományos háttere és legújabb nemzetközi eredményei között.

Tóth József szerzőként elsősorban a flexográfia gyakorlati és technológiai kérdéseit, valamint a szakmai utánpótlás ügyét képviseli a lapban. Írt a flexóval történő bélyegnyomtatásról, a hideg „aranyozás” technológiájáról, ugyanakkor visszatérően foglalkozott a nyomdaipari szakképzéssel, a Szakma Sztár versennyel és a fiatal szakemberek pályára lépésével is. Írásai azért is fontosak, mert a technológia bemutatása mellett következetesen figyelmet fordítanak arra, hogyan adható tovább a szakmai tudás a következő generációnak. Az elmúlt évtized archív összesítésében is a rendszeresen publikáló szerzők között találjuk.

Vasné dr. Tóth Kornélia írásai a kisgrafika, az ex libris és a művelődéstörténet különleges világát hozzák közel a Magyar Grafika olvasóihoz. Beszámolói, művészportréi és történeti írásai révén az elmúlt években számos kiállítást, alkotót és évfordulót örökített meg a lap hasábjain: az ex libris kultúrájától a hazai nyomdász- és grafikustörténet emlékein át egészen a kortárs kisgrafikai eseményekig. Munkái jól példázzák, hogy a nyomtatott grafika nem csupán technológia, hanem kulturális örökség és a történelmi emlékezet hordozója is.

V. Ecsedy Judit a magyar könyv- és nyomdászattörténet kiemelkedő kutatójaként hosszú időn keresztül gazdagította történeti tanulmányokkal a Magyar Grafikát. Írásaiban az egri, veszprémi, soproni és békési könyvnyomtatás kezdeteitől a bécsi nyomdákban készült magyar könyveken és a Trattner nyomdászcsalád történetén át a Budai Krónikáig és a régi nyomdák betűkészleteinek vándorlásáig számos olyan témát dolgozott fel, amely a magyar nyomdászat gyökereinek megértéséhez nélkülözhetetlen. Tanulmányai a tudományos alaposság mellett a szakma történeti önismeretét is erősítik; az elmúlt évtized archív összesítésében a leggyakrabban publikáló történeti szerzők között szerepel.

Videók