Könyvajánló
Jean-Claude Carriére, Umberto Eco: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől
Európa Kiadó 2010. Könyvajánló - Wunderlich Péter, Budapest, 2011-11-30
Amikor a könyves világban a legtöbb fórum azon vitatkozik, hogy a nyomtatott könyv jövője kétséges, nagy öröm ráakadni a könyvesboltban olyan kiadványra, mint ez az Európa Kiadó által megjelentetett mű. Könyv-és irodalomtörténeti kutatásaim közben, a bennem maradandó nyomot hagyó, 80 éve aktuális, Irodalomtörténeti alapfogalmak című Thienemann Tivadar könyvtől – amit főként, könyvekkel és kiadással foglalkozó szakemberek kezébe ajánlok – eljutottam Jason Epstein, a Random House híres főszerkesztője és az Espresso Book Machine megalkotóján keresztül Umberto Eco és Jean-Claude Carriére ezen értekezéséhez.
És elérkeztünk ahhoz a jelenséghez, amiért könyvesboltba járunk. Amikor nézelődés közben megtaláljuk „A könyvet” a polcon, amely tele van írva azzal a szöveggel, ami számunkra oly becses. Ahogy a kiadvány címét és a borító zseniális tipográfiáját megláttam, azonnal tudtam, ezt a könyvet meg kell vennem, el kell olvasnom. Nem azért, mert bizonyos kulturális körökben divat Umberto Eco zseniális gondolkodó és tudós író könyveit olvasni, teóriáira hivatkozni dolgozatokban, hanem azért, mert ebben az írásban arról beszélget két nagy elme, amit én is szeretek: a könyvről.
Vettem a bátorságot, és elolvasása után úgy döntöttem, ajánlom könyvrajongó és nyomdász kollegáimnak. Könyvekkel és általában véve a kultúrával foglalkozók számára készült a könyv, nem kétséges. Ahogy a hátsó borítón is olvasható, két bibliofil zseni közötti épületes sziporkázó beszélgetést rögzítettek írásban, melyet Jean-Philip de Tonnac szellemes és vitára serkentő kommentárjai színesíti.
A beszélgetők a könyvet és annak múltbeli, jövőbeni szerepeit, virtuális lehetőségeit taglalják. Aktuális, hiszen aki a kiadó vagy nyomdász szakmában dolgozik, szükséges ismernie az újkori technika lehetőségeit és hátrányait. Ennek fontos gazdasági okai is vannak. Nem a szokásos, e-könyvekről szóló banánlevelet rágják, nem üres elcsépelt frázisokról esik szó, hanem a könyves szakma legmélyére merülnek alá vitatkozva.
Számomra lenyűgöző, hogy a szerzők a könyvet olyan tárgyhoz hasonlítják, mint a kerék vagy a kanál. Ahogy megfogalmazzák: időtálló és felfedezése óta nincs funkcionálisan korszerűbb kerék a keréknél, vagy jobb kanál a kanálnál. Azaz a nyomtatott könyv maga egy tökéletes tárgy, amely arra van kitalálva, hogy a kultúrát a jövőre hagyományozza. Az anyaga változhat az évszázadok alatt, de funkciója nem alakul át. Ahogy a szerző írja: kultúra az, ami az idők folyamán fennmaradt, könyvtárainkban és múzeumainkban csak azt találjuk, aminek az idő megkegyelmezett.
Az évszázadok szűrőként működve hagyományozták ránk a tudást, de a mai világban az internetről hihetetlenül nagy mennyiségben érkezik az információ, amit nem lehet megszűrni kapacitásbeli okai miatt. Az általános elévülési idő egyre rövidebb és csökken a „naprakész” lehetősége a hihetetlenül gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően. Így jogosan vitatkoznak a beszélgető felek arról, mi mit és hogyan hagyományozunk a jövő nemzedékeire. És inkább ebben a kontextusban van szó elektronikus és hagyományos közötti feszültségekről, hiszen egyik fél sem kérdőjelezi meg a nyomtatás létjogosultságát a jövőre vonatkozva. Inkább nevetségesnek, mint reálisnak tartják a próféciákat, miszerint a Gutenberg Galaxis vége felé haladunk az újkori technológia hullámain.
Amellett, hogy hasznos a beszélgetés tartalma, a szórakoztató dialógusok, az érdekes elgondolkodtató viták és magyarázatok alkalmasak arra, hogy műveltségünk fejlesszük, látókörünket kiterjesszük újabb perspektívák felé. Akik ezt a könyvet elolvassák, betekintést nyerhetnek, a szakma kulturális kontextusába.
