GONDOLATÉBRESZTŐ MORZSÁK

_MG_0096.jpg

A 80 OLDALAS PISA 2009 JELENTÉS
KIVONATA HÁROM OLDALON

A szövegértés sohasem tartozott a magyar közoktatás erősebb területei közé, korábbi eredményeink többnyire a nemzetközi mezőny utolsó harmadába pozícionáltak bennünket. Most ez a kép jelentősen megváltozott.
Az első három mérési ciklusban a szövegértés mutatói lényegében változatlanok voltak, majd a 2006-os 482 pontról 2009-re 494 pontra javultak az eredmények.
Árnyalja a képet, hogy a lányok és a fiúk szövegértése között igen nagy, 38 pontnyi különbség van. (Lásd 38. oldal!)
*
A PISA élbolyát az őket követőktől élesen elkülönülő első négy ország alkotja. Messze a legmagasabb szövegértés-teljesítményt nyújtotta Sanghaj-Kína iskolarendszere (556): nincs olyan ország, amely szignifikánsan hasonló eredményt tudhat a magáénak; őt követi az egymástól szignifikánsan nem különböző, de a többieket megelőző Korea, Finnország és Hongkong-Kína.
*
Nem árt megjegyezni, hogy a finn és a magyar átlag közötti pontszámkülönbség (42 pont) több mint fél képességszint, ez egy iskolaévnyi képességpont különbségnek felel meg.
*
A PISA szövegértés tartalmi kerete képességszintekhez rendeli a tanulókat. Egy tanuló akkor sorolható egy adott képességszinthez, ha a szinthez tartozó feladatokból összeállított teszt kérdéseinek legalább 50%-ára várhatóan helyes választ ad.
*
Magyarországon a leszakadók aránya 17,6%. ez azt jelenti, hogy a közoktatás vége felé közeledő korcsoport 17,6 százalékának kevés esélye van arra, hogy boldogulni képes állampolgárrá váljék.
*
Az oktatási rendszerekkel kapcsolatos kutatások között egyre több olyat találunk, amely bizonyítja, hogy az egyenlő esélyek biztosítása az oktatásban nem csupán oktatáspolitikai, de gazdasági kérdés is. Az OECD egyik közelmúltban publikált tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy ha a legalacsonyabban teljesítő, általában alacsony szociális, gazdasági és kulturális hátterű tanulók eredményét egy minimálisan elfogadható értékre lehetne emelni, az a most születő generáció élete alatt összességében 200 billió amerikai
dolláros GDP-növekedéshez vezetne az OECD-országok szintjén. E becslés szerint, ha Magyarországon minden tanuló legalább 400 pontot érne el a PISA képességskáláján,
az jelenlegi értéken számolva 400%-os GDP növekedést idézne elő 2090-re.
Az ehhez hasonló becslések persze természetükből adódóan nagyon bizonytalanok, ám az aligha vitatható, hogy az oktatási rendszer eredményességének és méltányosságának növelésére fordított anyagi erőforrások sokszorosan megtérülnek.

*
Magyarországon a családi háttér teljesítményt meghatározó szerepe továbbra is erős, az oktatási rendszer nem tudja ezt a hatást gyengíteni, így a társadalmi különbségek újratermelését nem tudja megakadályozni.
*
Az olvasást leginkább és legkevésbé szerető tanulók teljesítménye között
107 képességpontnyi különbség van. Összehasonlításképpen egy képességszint 73 pontnak felel meg, és egy iskolaév 39 képességpontnyi különbséget jelent: azaz Magyarországon egy olyan diák szövegértési teljesítménye, aki nagyon szeret olvasni, átlagosan annyival jobb egy olvasni nem szerető diákénál, mintha
három évfolyammal felette járna iskolába.

Hazánkban a tanulók 25,5%a állítja magáról, hogy sohasem olvas. Az önszántukból nem olvasó tanulók átlagos szövegértési képessége OECD-viszonylatban 460 pont, ez körülbelül fél képességszintnyivel, azaz egy iskolaévvel marad el az OECDátlagtól.
*
A naponta legfeljebb fél órát olvasó diákok aránya egyaránt egyharmad körüli az OECD-tagországokban (30,3%) és Magyarországon (34,7%), szövegértési átlaguk azonban messze felülmúlja nem olvasó társaikét: az OECD-országokra átlagosan 504 pont, amely szignifikánsan meghaladja az összes tanulóra vonatkozó OECD-átlagot.
*
A következő három csoport (akik 30–60 percet; egykét órát; illetve akik két óránál is többet olvasnak) aránya jóval kisebb az OECD-n belül, szövegértési átlaguk meghaladja az előző csoportét, de egymásétól gyakorlatilag nem különbözik: 530 pont körül van. (!)
*
A 66. oldali táblázat szerint a Magyarországon naponta 1-2 órát olvasó gyerekek pontszámai elérik, vagy meghaladják Hongkong és Sanghaj átlagát!!!
*
Aki szépirodalmat olvas, az kb. 530 pontot ér el!!
Aki csak képregényt az 475-t, de még mindig többet, mint aki semmit sem olvas, azaz 445-t ér el.
*
A jelek szerint sokkal fontosabb elérni, hogy a gyerekek naponta olvassanak saját örömükre, akár keveset is, mint arra összpontosítani, hogy az olvasásra szánt idő mennyiségét növeljük. Ugyan akkor nyilvánvalóan nemcsak az számít, hogy a diákok önként szentelnek-e időt az olvasásra, hanem az is, hogy mennyire változatosan olvasnak.
*
A képregényeket gyakran olvasó diákok szövegértési képessége általában alacsonyabb, mint az ilyesmit nem olvasó kortársaiké, ugyanakkor számos nagy képregénykultúrájú országban ennek az ellenkezője figyelhető meg (pl. Franciaországban és Belgiumban
is), de itt nem célszerű oksági kapcsolatokat keresni; annyit mindenesetre feltételezhetünk, hogy a gyengébben olvasó diákok könnyen emészthetőnek találnak egyes képregényeket. (…) A PISA2009 szövegértési tesztjén azok a tanulók voltak a legsikeresebbek, akik a kérdésekben előforduló összes szövegfajtával rendszeresen foglalkoznak, kivéve a képregényeket. Az ő szövegértési teljesítményük a legtöbb részt vevő oktatási rendszerben egy képességszinttel meghaladja azokét, akik nem olvasnak kedvtelésből. Összességében
a képregények olvasása a jelek szerint nem jár együtt magas szövegértési teljesítménnyel, ugyanakkor elképzelhető, hogy egyes országokban egyfajta belépőként szolgál az olvasás iránt kevésbé elkötelezett tanulók számára, é s arra motiválja őket, hogy mást is olvassanak, például szépirodalmat. /!/
*
A digitális olvasás minden részt vevő oktatási rendszerben magasabb szövegértési teljesítménnyel jár együtt, noha ez a különbség számszerűleg sehol sem igazán magas: az online olvasás index egypontnyi változása egy országban sem jelent 30 képességpontnyi
növekedésnél többet. Számunkra érdekes azonban, hogy hazánk annak a nyolc OECD-országnak az egyike, ahol ez az érték 20 pont fölött van. Magyarországon kívül Ausztráliában, Franciaországban, Új Zélandon, Szlovákiában, Hollandiában és Írországban
olvasnak jobban az online szövegekkel gyakran foglalkozó diákok. (Júliusra készül el az online olvasás hatása a pontszámokra, a szövegértésre
*
Míg az OECD-ben átlagosan mind az olvasás népszerűsége, mind az olvasott szövegek változatossága csökkent a tizenöt évesek körében, addig Magyarországon ugyanolyan szívesen olvasnak a diákok, mint 2000-ben, és az olvasási szokások változatossága határozott javulást mutat. Ennek oktatási rend szeren belüli és össztársadalmi okai is lehetnek, az olvasást népszerűsítő mozgalmak – mint a Nagy Könyv is – feltehetőleg hatásosak voltak
*
Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere erőteljesen befolyásolja az eredményeiket. A gyengébb hátterű tanulók általában sokkal alacsonyabb eredményt érnek el, és sokkal kevesebb azoknak a tanulóknak
az aránya, akik gyenge hátterük ellenére kiemelkedő teljesítményre képesek. Ez a magyar oktatási rendszer teljesítményét mindenképpen gyengíti, mert az iskola nem tudja a tanulókban rejlő adottságokat kiaknázni. Emellett nem teljesül az az önmagában is nagyon fontos oktatási cél, hogy a tanulók körülményeiktől függetlenül egyforma tanulási esélyeket kapjanak. Mindez azt eredményezi, hogy a magyar oktatási rendszer nem méltányos, és nem segíti elő a társadalmi mobilitást, aminek a motorja kellene hogy legyen. Ráadásul a PISA adatok azt mutatják, hogy e téren gyakorlatilag nem történt változás az elmúlt tíz évben. Az oktatáspolitika legégetőbb feladata ezért az elkövetkező időszakban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók eredményeinek javítása lehet. Ezzel nemcsak a rendszer esélyegyenlősége, de általános teljesítménye is javulni fog.

(A kivonatot készítette: Nógrádi Gábor)
www.nogradi.hu
nogradi.gabor@nogradi.hu

Akit az egész, 80 oldalas, grafikonokkal, listákkal gazdagon illusztrált tanulmány érdekel:
http://www.mek.oszk.hu/09200/09297/09297.pdf