Elhunyt dr. Peller Katalin

Matusek-Faludi Viktória foto: Szilágyi Judit · 2023. február 15., 12:00

Megrendülten tudatjuk a nyomdaipar résztvevőivel, hogy dr. Peller Katalin, a Nyomda és Papíripari Szövetség ügyvezetője 2023. február 10-én, életének 60. évében tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Búcsúztatása nyilvánosság nélkül, szűk családi körben történik.

Aki szeretne róla megemlékezni, gondolatait elküldheti e-mailen és itt a Magyar Grafika honlapján közzé tesszük sorait.

Matusek-Faludi Viktória

Dr. Peller Katalin karakteres személyiség. Milyen nehéz ezt leírni, hogy volt. Sokkoló. A tragikus hirtelenség olyan elcsépelt és mennyire igaz Kati életének befejezésére is. Senki nem számított a drámai távozására, ő maga sem. Határozott, fegyelmezett magától és másoktól is sokat elváró, sőt követelő, szigorú, de mindig korrekt, szavát tartó embernek ismertem meg. Humora, gyors észjárása, lendületessége nagyon szerethetővé tette őt. Katival lehetett mély, komoly témákról beszélgetni, de tiszta szívből együtt kacagni is. Nem köntörfalazott, nagyon kemény is tudott lenni, amikor harcolni akart valamiért. A kívülről erőteljes akarat és elszántság mögött, mélyen belül nagyon is sebezhető és érzékeny, bonyolult lélek lakozott. Peller Kati jogászként került a szövetség élére, és a több mint húsz év alatt folyamatosan fejlődött, képezte magát. Közgazdasági diplomát is szerzett, professzionális szintre fejlesztette hobbiját a fotózást. Szeretett utazni, világot látni. A pandémia alatt a biciklizés lett új hobbija, testmozgást is biztosító szabadidős tevékenysége. Katára emlékezve, az alábbi képeből készült összeállítással búcsúzunk, újra átélve a több mint két évtizednyi időszakot felölelő szakmai út közös pillanatait.

Szilágyi Judit

Kata halálával nagy veszteség ért. Hat évet dolgoztam mellette és miközben fokozatosan bevezetett a Szövetség életébe, tevékenységeibe, emberileg is egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Vezetőként irányította, segítette a munkámat, jó volt Vele csapatként működni. Befolyásolta a személyes fejlődésemet, gondolkodási módokat, precizitást, tudatosságot tanultam Tőle. Betegsége híre nagyon váratlanul ért, hisz decemberben a „céges” karácsonyi ebédünkön együtt nevetgéltünk és terveztük az előttünk álló évet. Élete utolsó időszakában is példát mutatott nekem, sorsát rendkívüli méltósággal viselte. Kata, hiányozni fogsz.