A könyv jövője Újvidéken is téma volt – magyar előadás a GRID 2026 konferencián

Mi lesz a nyomtatott könyvekkel a digitális világban? Kevesebbet olvasunk, egyre több tartalmat fogyasztunk képernyőn, közben pedig soha nem látott népszerűségnek örvendenek a különleges kivitelű könyvek. Ezekről az ellentmondásosnak tűnő folyamatokról is beszélt Dr. habil. Horváth Csaba PhD, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanára a november 12–14. között megrendezett GRID 2026 nemzetközi tudományos konferencián.
A szerbiai Újvidéken idén már tizenharmadik alkalommal rendezték meg az International Symposium on Graphic Engineering and Design (GRID) konferenciát. A 2002-ben útjára indított, kétévente megtartott rendezvény mára a régió egyik jelentős grafikai ipari tudományos fórumává vált, ahol egyetemi kutatók és iparági szakemberek mutatják be legfrissebb eredményeiket. A konferencia súlyát jelzi, hogy angol nyelvű, lektorált tanulmányköteteit 2018 óta indexeli a Scopus nemzetközi tudományos adatbázis.
Az Újvidéki Egyetem által szervezett háromnapos szimpózium programja ezúttal is meglehetősen sokszínű volt. A nyomtatási technológiák és a színmenedzsment mellett szó esett fenntartható csomagolóanyagokról, mesterséges intelligenciáról, digitális munkafolyamatokról és a grafikai tervezés új lehetőségeiről. A kutatások között egészen gyakorlati kérdések is felbukkantak, például a könyvtestek vágásánál használt kések élettartamának növelése vagy a festékfelhasználás csökkentése.
Ebbe a szakmai környezetbe illeszkedett Horváth Csaba előadása is, amely a könyvek és a könyvnyomtatás jövőjét vizsgálta az európai tudásgazdaságban. A november 12-i online szekcióban bemutatott kutatás nem egyedül az ő munkája: a The Role and Future Potential of Books and Book Printing in the European Knowledge Economy című tanulmányt Tóth Gáborral, a Magyar Nyomda- és Papíripari Egyesület ügyvezetőjével, Remete Kornéllal, az Alföldi Nyomda Zrt. kereskedelmi igazgatójával és Dr. habil. Koltai László PhD, az Óbudai Egyetem dékánjával közösen jegyzik.
A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a könyvpiac értéke növekedhet, miközben a nyomdák összességében egyre kevesebb könyvet gyártanak. Az európai könyvnyomtatási piac 2025-ben közel 7,8 milliárd eurót ért el, és az előrejelzések szerint 2030-ra 8,46 milliárd euróra bővülhet. Ezzel párhuzamosan a digitális nyomtatás egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból: értékbeni részesedése a 2020-as 38,4 százalékról 2030-ra akár 67,3 százalékra is emelkedhet.
De az előadás nem csupán számokról és technológiákról szólt. A szerzők azt is vizsgálták, hogyan változik a könyvekhez való viszonyunk. Miközben a digitális tartalomfogyasztás folyamatosan növekszik, a nyomtatott könyv fizikai megjelenése, tapinthatósága, sőt illata továbbra is fontos az olvasóknak. A közösségi média pedig nem feltétlenül ellensége a könyvnek: a BookTok például komoly keresletet generálhat egy-egy cím iránt.
Különösen érdekes a gazdagon díszített, színezett könyvélekkel, aranyozással vagy más felületnemesítési eljárásokkal készülő kiadványok népszerűsége. Ezeknél már nem csupán az olvasnivaló számít, hanem maga a könyv is értékes, sokszor gyűjtői tárggyá válik.
Horváth Csaba az Óbudai Egyetem és az Alföldi Nyomda közös kutatásait is bemutatta, köztük a nyomtatott könyveket digitális tartalmakkal összekapcsoló LibrAR alkalmazást. Ez a kiterjesztett valóság segítségével teszi lehetővé, hogy egy könyv képeihez videók, animációk vagy háromdimenziós tartalmak kapcsolódjanak.
A tanulmány egyik fontos következtetése, hogy a könyvnyomdák szerepe is változik. A jövőben nem feltétlenül az lesz a legsikeresebb, aki a legtöbb könyvet tudja kinyomtatni, hanem az, aki gyorsan, rugalmasan, akár kis példányszámban is képes kiszolgálni a kiadókat, és a gyártáson túl további szolgáltatásokkal segíti munkájukat.
A magyar szerzők kutatása a GRID 2026 lektorált tudományos konferenciakötetében, a 419–426. oldalon jelent meg. A publikáció így nemcsak a konferencia hallgatóságához jutott el, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is hozzáférhetővé vált.




