A könyv jövője mint rendszer – megfigyelések a Shaping the Future with Books konferenciáról
A könyvnyomtatás jövőjéről szóló európai párbeszéd az elmúlt években gyakran szélsőséges állítások mentén zajlott: vagy a nyomtatott könyv „végéről”, vagy a digitalizáció mindenhatóságáról szólt. A 2026 februárjában Brüsszelben megrendezett Shaping the Future with Books konferencia ezzel szemben egy jóval árnyaltabb képet rajzolt fel. Az Intergraf eseménye nem egyetlen technológiai irányt vagy üzleti modellt állított középpontba, hanem a könyvet mint összetett értékláncot vizsgálta, amelyben a nyomdák szerepe nem csökken, hanem átalakul.
A nyomtatott könyv piaci helyzete: stabilitás változó szerkezetben
Adam Page, a Smithers képviseletében, az európai könyvpiac legfrissebb adatait ismertetve hangsúlyozta, hogy a nyomtatott könyvek messze nem tekinthetők hanyatló termékkategóriának. Megfogalmazása szerint:
„A nyomtatott könyvek korántsem elavultak – sőt, virágkorukat élik.”
Az európai könyvnyomtatás értéke 2025-ben elérte a 7,8 milliárd eurót, miközben 2020 óta átlagosan évi 1,5%-os növekedést mutatott. A piac szerkezete ugyanakkor jelentősen átalakul: a digitális nyomtatás – különösen az inkjet technológiák – 2030-ig évi 7% feletti növekedést mutatnak, míg az analóg volumenek csökkennek. A példányszámok rövidülnek, az utánnyomások száma nő, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyors reagálóképesség.
Page előadásában arra is rámutatott, hogy az olvasók továbbra is értékelik a nyomtatott könyv tapintható, érzelmi dimenzióját, miközben a könyvesboltok ismét közösségi térként – úgynevezett „harmadik térként” – kezdenek működni. Ez a tendencia közvetve a könyv fizikai minőségének, kivitelének és tartósságának jelentőségét is erősíti.
Kereslet és kiszámíthatatlanság: a BookTok hatása a gyártásra
A keresleti oldalon jelentkező változásokat Jasmine Darban BookTok-jelenségről szóló előadása tette különösen kézzelfoghatóvá. A TikTok könyves közössége több mint 73 millió bejegyzéssel ma már valós piaci tényező, amely képes rövid idő alatt bestsellerlistákat és utánnyomási hullámokat generálni.
Darban megfogalmazása szerint:
„A virális tartalomkészítők ma már meghatározzák, mi fogy jól, mit szereznek meg a kiadók, és hogyan kerülnek piacra a könyvek.”
Ez a fajta kereslet nem lineáris és nehezen tervezhető, ami az ellátási lánc minden szereplőjét – így a nyomdákat is – alkalmazkodásra kényszeríti. A konferencián többször elhangzott, hogy a gyors utánnyomások, a rövid szériák és a rugalmas gyártási kapacitás nem kiegészítő lehetőségek, hanem a mindennapi működés részévé válnak.
Ellátási lánc és szerepváltás: a nyomda helye az új modellben
Jonathan Huddart (CPI UK) előadása az ellátási lánc átalakulását helyezte középpontba. Rámutatott, hogy az e-kereskedelem, a szigorúbb készletgazdálkodás és a kiszámíthatatlan kereslet alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a könyvek eljutnak az olvasókhoz.
„Ma már nem pusztán a könyvek előállításáról van szó, hanem intelligensebb, globálisan összekapcsolt ellátási láncok kiépítéséről.”
Ebben a környezetben a nyomdák szerepe is újradefiniálódik. Adam Page ezt úgy fogalmazta meg, hogy a nyomdák egyre inkább stratégiai partnerekké válnak egy rugalmasabb, adatvezérelt kiadói ökoszisztémában. A hozzáadott érték nem kizárólag a gyártásban, hanem a tervezésben, az átfutási idők optimalizálásában és a készletszintek kezelésében jelenik meg.
Adat, átláthatóság és szabályozás: a Digitális Termékútlevél szerepe
A szabályozási és adatkezelési kérdéseket Tobias Kaase (mediaprint solutions) Digitális Termékútlevélről (DPP) szóló bemutatója fogta keretbe. Kaase hangsúlyozta, hogy a DPP nem adminisztratív teherként értelmezendő:
„A DPP nem egy bürokratikus szörnyeteg: leegyszerűsíti a megfelelést, javítja az adatok minőségét és hozzáférhetőségét, valamint új élményeket és bevételi lehetőségeket nyit meg.”
A könyv életciklusán végigvezetett adatstruktúra nemcsak a fenntarthatósági jelentéstételt támogatja, hanem hosszabb távon az értéklánc szereplői közötti kommunikációt és együttműködést is átalakíthatja.
Fenntarthatóság: mérhető elmozdulások
Gina Lyons (Clays) előadása konkrét számokkal mutatta be, miként válik a fenntarthatóság operatív kérdéssé. A Clays az ISO 14001 rendszerre építve csatlakozott a Science Based Targets initiative-hez, és 2019 óta 73%-kal csökkentette Scope 1 és Scope 2 kibocsátásait. Lyons hangsúlyozta, hogy a folyamat kulcsa a transzparencia, a beszállítói együttműködés és a mérhető célok kijelölése volt.
Könyv, olvasás és kognitív hatás
A konferencia nem kerülte meg a könyv kulturális és oktatási szerepét sem. Andrea Cangini és Marte Pupe Støyva idegtudományi és oktatáskutatási eredményekre hivatkozva mutatták be, hogy a papíralapú olvasás és a kézírás miként járul hozzá a mélyebb megértéshez, a koncentrációhoz és a tartós tanuláshoz.
„A papír és a toll kognitív védőeszközök” – fogalmazott Cangini.
Ezek a megállapítások különös jelentőséget kapnak annak fényében, hogy egyes országok – például Svédország – a kizárólag képernyőalapú oktatás korlátainak felismerése után ismét nagyobb hangsúlyt helyeznek a nyomtatott tananyagokra.
A Shaping the Future with Books konferencia előadásai és vitái egy olyan képet rajzoltak fel, amelyben a könyv jövője nem egyetlen formátum vagy technológia mentén dől el. A hangsúly az értéklánc egészének működésén, az alkalmazkodóképességen és az együttműködésen volt. A nyomtatott könyv piaci, kulturális és oktatási szerepe továbbra is erős, miközben a gyártási és ellátási modellek gyors átalakuláson mennek keresztül.
A konferencia üzenete így nem lezárt válaszokat, hanem egyértelmű irányokat rajzolt fel – olyan irányokat, amelyek mentén a könyvgyártás európai és hazai szereplői a következő években is pozicionálhatják magukat.
