AUTOMATIZÁLÁS – AVAGY AZ EMBER TRAGÉDIÁJA?
A technológiai fejlődés, a teljes automatizációra törekvés iparágunk termelő gépeit is folyamatosan fejleszti, a korábban gépkezelőt igénylő feladatokat a berendezés automatikusan, esetleg több munkafolyamatot is összevonva végez el.
Sokszor hallani, hogy elég a gombokat megnyomni és a gép mindent megold. Van azonban ennek a fejlődésnek egy hátránya is, mégpedig az, hogy pl. egy ofszet nyomógépen a nyomtatási elv és emiatt a berendezés felépítése évtizedek óta változatlan (festékszekrény, hengerlánc, nedvesítőmű, hengerkontakt stb.), így az ebben a kényes rendszerben óhatatlanul fellépő problémák időben késve, vagy egyáltalán nem kerülnek feltárásra. Míg egy félautomata gépen történő lemezcsere alkalmával a gépkezelő minden egyes művelet elvégzésekor fizikailag az adott nyomóműnél tevékenykedik, sokkal hamarabb észlelhet olyan problémákat, mint pl. helytelen nedvesítés beállítás, a hengerszéleken feldúsult festék már a futóperemen és a lemezbefogó léniákon is megtalálható, esetleg az öntapadós lemezalátét leválik a palástról. Ezek az észlelések az automatizációval a napi rutinműveletek közül szinte teljes mértékben kiesnek, sokszor már későn, nem tervezett állásidőt okozva jelennek meg. Kijelenthető, hogy a szakmai tudás, az észlelés hatékonysága, a tulajdonosi szemlélet ebben a hatékony, de ugyanolyan kényes rendszerben továbbra is elengedhetetlen, azonban fejlesztést igényel. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a preventív ellenőrzésekre, karbantartásokra, melyek megfelelően dokumentálva, vizuális munkautasításokkal, egypontos leckékkel, jó gyakorlat leírásokkal támogatják nemcsak a szakmába éppen belecsöppent fiatalokat, hanem segítséget nyújt az évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereknek a nyomonkövethetőséghez, a tervezhetőséghez, az oktatásokhoz.
Nyomda-Technika Kft. www.nyt.hu