A páratartalom csökkentheti a Koronavírus kockázatát
A tanulmányok azt mutatják, hogy a vírusok hosszabb ideig élnek a levegőben, nagyon alacsony hőmérsékleten és nagyon alacsony páratartalom mellett. Az épületek páratartalmának 50%-ra történő növelése csökkenti az influenza és a Koronavírus átterjedésének kockázatát.
Csökkenő immunvédelem
A túl száraz levegő ezen felül befolyásolja a nyálkahártya öntisztulási funkcióját, így az ember immunrendszerét. 30% alatti relatív páratartalom esetén a légzőrendszer nyálkahártyái nem tudják kiszállítani a szervezetből a betegségeket okozó mikroorganizmusokat. Vizsgálatok kimutatták, hogy túl alacsony páratartalom esetén a levegőben található vírusok élettartama és tartózkodási ideje megnövekszik, így nő a fertőzésveszély.
Nyálkahártya-irritációk
A légzőrendszer nyálkahártyái (orr, hörgők, tüdő) érzékenyen reagálnak a tartósan száraz levegőre. Amennyiben kiszárad a védelmet biztosító nyálkaréteg vagy csökken annak vastagsága, akkor a por, a finom részecskék és az allergének akadálytalanul bejuthatnak, és irritálhatják a nyálkahártyát. Gyakori tünetként torokgyulladás, rekedtség, köhögési és nyelési kényszer lép fel. A hangképzőrendszer is szenved a nem megfelelően nedves nyálkahártyától, ami erős igénybevétel esetén a hang elvesztését eredményezheti. A száraz levegő következtében irritált orrnyálka-hártya gyakori orrvérzéssel reagál.
Termelékenység és egészség
A termelékenység és a kellemes munkahelyi klíma elválaszthatatlan egymástól. Ez egy aktuális brit tanul- mány eredménye, amelynek keretében két éven keresztül vizsgálták a hőmérséklet és a páratartalom munkahelyi teljesítményre gyakorolt hatását. A tanulmány szerint a cégek pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók részéről: kevesebb hiányzás, jobb termékminőség, magasabb munkahelyi teljesítmény és fokozottabb kötődés, illetve kreativitás. Ezen felül a páratartalomnak közvetlen hatása van az egészségre is. A nyálkahártya-irritációk, a légúti fertőzések és a szempanaszok a száraz levegő jellegzetes következményei.
Infócsomag: A helyiségklíma, mint termelési tényező
