JVSZ Makro Konferencia 2023 - Mi vár ránk a gazdaságban?

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) a héten tartotta exkluzív, makrogazdasági kilátásokat elemző konferenciáját Budapesten, az ELTE Egyetemi Kongresszusi Központjában. A konferencia fővédnöke és nyitóelőadója Varga Mihály pénzügyminiszter, a JVSZ társelnöke volt. A félnapos konferenciával a szervezet azt a célt tűzte ki, hogy a legfrissebb gazdasági előrejelzésekkel, elismert szakértők bevonásával és értékes tudásmegosztással segítse a vállalatvezetőket az éves tervezésben.

Budapest, 2023. október 5. – Immár 12. alkalommal tartották meg a JVSZ exkluzív, makrogazdasági kilátásokat elemző konferenciáját, amelyen többek között olyan neves előadók ismertették a friss trendeket, mint Varga Mihály, pénzügyminiszter, dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, illetve Dr. György László, kormánybiztos. Rendhagyó vitafórumok keretében pedig a geopolitikai fejlemények és az innováció növekedésre gyakorolt hatásai voltak a fókuszban, emellett bemutatták a JVSZ Economy Index friss adatait is.

Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója köszöntötte a közel 150 fős, zömében vállalati és gazdaságpolitikai döntéshozóból álló közönséget. Elmondta, hogy a JVSZ fő célja, hogy elemezze a gazdasági trendeket, illetve szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a hazai vállalati szektor és a politikai döntéshozók között. Ennek része a JVSZ minden ősszel megrendezésre kerülő Makro Konferenciája is. A Szövetség azon túl, hogy hidat képez, támogatja a vállalati tervezési folyamatot, a döntéshozói eszmecserét, valamint a szakmai kapcsolatépítést is. Emellett rövidesen a Companies for the Future Award keretein belül ismét díjazzák a legkiemelkedőbb vállalatokat.

A nyitóelőadást Varga Mihály pénzügyminiszter, a JVSZ társelnöke tartotta, aki emlékeztetett arra, hogy nagyon nehéz a jelenlegi helyzetben egy-két évre előre megbecsülni azt, hogy akár a nemzetközi, akár a magyar gazdaság „hová fog érkezni”, azaz milyen várható gazdasági teljesítményre, milyen mutatókra érdemes felépíteni a gazdaságpolitikai, költségvetési terveket. A miniszter szerint a hosszabb távú trendek azonban egyértelműen kedvezők Magyarország számára, és a „nehezén már túl vagyunk, mert gyógyulnak a tavalyi energiaár sokk okozta sebek, javulnak a mérlegadatok”. „Sikerrel kerültük el az ikerdeficit veszélyét, az energiaköltségek csökkentek, a külkereskedelmi mérleg egyenlege pedig érdemben javulni tudott. Ezek révén a kamatok is végre csökkenésnek indulhatnak, így a gazdaság rövidesen újra növekedési pályára állhat. A reálbérek várható emelkedése okán a belső fogyasztás ismét növekedésnek indulhat; hasonlóan pozitív pályát járhat be az infláció is, amely november-decemberre egyszámjegyűre mérséklődhet” – vélte Varga Mihály.

Dr. György László kormánybiztos a Makronóm Intézet 2023-ban készített részletes kutatására hivatkozva mutatott rá a hazai gazdaság lehetséges növekedési területeire. A vezető nemzetközi think tankek elemzései, mintegy 25 nemzetközi piackutató vállalat előrejelzései, valamint szakirodalmi kutatások alapján a következő évtizedekre vonatkozóan 43 nagy potenciállal bíró kitörési pontot azonosítottak a Makronóm kutatói. Ezt tovább szűkítve 14 terület volt azonosítható, mint tényleges kitörési lehetőség a hazai gazdaság számára. A teljesség igénye nélkül idetartoznak a pénzügyi szolgáltatások, a biotechnológia, az önvezető járművek, az élelmiszer- és az egészségügyi technológia.

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója a JVSZ Economy Index trendjét ismertette. Ez a 26 gazdasági mutatóból álló index a vállalatvezetők szemszögéből értékeli a hazai gazdasági környezetet. A mutató az elmúlt hat negyedévben bizakodásra adott okot, ám az utolsó negyedévben megtorpant és oldalazó mozgást mutat. A piaci szereplők számos kihívással szembesülnek: “A Covid gazdasági és társadalmi következményei és az kiszámíthatatlan energia költségek tartósan beépültek a mindennapokba és vélhetően hosszútávon velünk maradnak” – mondta el a JVSZ elnökségi tagja és gazdasági szakértője. Hozzátette: a magas infláció, a kamatkörnyezet, a recesszió, valamint a közel húszezer felszámolás alá kerülő cég után maradó tartozások további kihívást jelentenek a cégek számára. Ezen felgyülemlett komplex kihíváshalmaz miatt - a szakértő szerint - a növekedési pályára állás a vártnál hosszabb távon elhúzódhat.

A következő előadásban Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az infláció elleni küzdelemről beszélt: szerinte ötven éve nem tapasztalt inflációs hullám söpör végig a világon. 2022 őszén több mint 60 országban volt kétszámjegyű a pénzromlás. A dezinfláció elindult, de még mindig közel 30 államban van 10 százalék fölött az áremelkedés. Az idei év végére itthon is elérhető a 7-8 százalékos infláció, de ilyen értékek mellett sem lehet hátradőlni. A fegyelmezett gazdaságpolitikát igénylő harcban a kormány és a Nemzeti Bank vállvetve küzd, ám a vállalkozásokra is szükség van.

A szakmai konferencián az irányt mutató, aktuális trendeket felvázoló előadások mellett rendhagyó vitafórumok is színesítették a programot. A beszélgetések dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnökének felvezető előadásaival indultak, aki provokatív gondolatokkal indította el a diskurzust. Szerinte már az ukrajnai háborút jóval megelőzően elkezdtek szakadozni a termelésben az ellátási láncok, és ennek minden következménye mára lett nyilvánvaló. Meglátása szerint komoly probléma, hogy Oroszország nem a globális északkal tartott, ezért a drága energia tartós inflációs nyomást jelent az elkövetkező időszakban.

“A geopolitika csapdájában - a gazdaság jövője” témában zajlott vitafórumban Czakó Borbála, korábbi londoni magyar nagykövet, Dávid Ilona, a GVC Group vezérigazgatója, Heffner Róbert, a HIPA Befektetésösztönzési Igazgatóság vezető szakértője és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője fejtették ki álláspontjukat a felmerülő kérdésekben.

Az eseményt lezáró második vitafórum alapvetően az innovációs trendek, a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság kérdéseit járta körül. Különösen abból a szempontból, hogy a globális térképen Európa – és benne a régiónk, illetve Magyarország – hol tart a fenti területeken. A beszélgetés szakértői dr. Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet, Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, Hankiss László, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese és Samu Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója voltak.

A vitafórumokat Kamasz Melinda, a növekedés.hu alapító-főszerkesztője és Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató kreatív igazgatója moderálta.

A konferencia Gold támogatója: Foxconn A konferencia Silver támogatója: Peugeot A konferencia Bronz támogatói: K&H, Opten, Salesianer, VGD Hungary, Wolters Kluwer A konferencia médiapartnerei: Makronóm Intézet, Onbrands, Trade magazin


A Joint Venture Szövetségről: A hazai és külföldi kis-, közép- és nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség közel 4 évtizede segíti tagvállalatainak magyarországi működését. A Szövetség kiemelt feladata, hogy támogassa tagvállalatai gazdasági életben betöltött fontos szerepét, és aktív érdekképviseleti tevékenységet lásson el szoros együttműködésben a mindenkori kormányzattal.

ÉRTÉKEIK • több, mint 35 éves szakmai és érdekképviseleti tapasztalat • több, mint 150 tagvállalat (kis-, közép- és nagyvállalatok) • több, mint 80 aktív felsővezető segítsége a szövetség szakmai munkájában

KÜLDETÉSÜK • tagvállalataik és a kormányzat közötti hatékony kommunikáció támogatása • tagvállalataik elismertségének és láthatóságának növelése • tagvállalataik versenyképességének javítása

TOVÁBBI CÉLJAIK • tudásmegosztás a kis-, közép- és nagyvállalataik között • a tagvállalatok fejlődésének és innovációinak támogatása • kiemelkedő szakmai és társadalmi események szervezése

DÍJAZZÁK • a fenntartható jövőt támogató közép- és nagyvállalatokat • a legkomplexebb ökoszisztémát építő cégeket • a legjobb vállalati tehetséggondozó programokat

A Szövetségről bővebben: https://jointventure.hu/